Siófok egyszerre ősi és fiatal. ősi, mert már a rómaiak is számon tartották: a közeli Ságvárnál (6 km) városuk volt, Triciana itt pedig zsilipet építettek 292-ben Galerius császár parancsára. Ez a zsilip minden bizonnyal nem ott volt ahol a jelenlegi, amelyen ma már háromszori átépítés után - ezer tonnás hajók is áthaladhatnak.
A honfoglaló magyarok is korán birtokba vették.1055-ben a tihanyi alapítólevél már említi, később pedig fontos hadiút állomásaként és vámszedőhelyként került okiratokba.
A törökök 1552-ben foglalták el, erődöt és hadikikötőt építettek.
A 17. század végén szabadult fel és települt újra. Stratégiai helyzete folytán szerepe volt a Rákóczi-szabadságharcban: első címerét is ekkor,1705-ben kapta a fejedelemtől, és ezt használja a város ma is. Temploma 1736-ban épült (a század elején átépítették), s ebben az időben szaporodtak meg a Sión a vízszabályozást akadályozó vízimalmok: "elrontásukat" Beszédes József már a múlt század első felében szorgalmazta. A mai Siófok területén két falu fejlődött ki: Kiliti és Fok. A Sió csatorna vonalában húzódó megyehatár választotta el őket. Kezdetben Kiliti volt a nagyobb, népesebb jelentősebb.
Változást a Déli-vasút megépítése hozott a 19. század második felében.
Az első években még nem volt indóház Siófokon s amikor megépült, akkor sem Siófok kedvéért szálltak le itt az utasok, hanem azért hogy áthajózzanak a régóta ismert Balatonfüredre.
Csak később jöttek rá a délipart kedvező strandolási lehetőségekre.
Ettől kezdve Siófok fejlődése megugrott, népessége, gazdasági szerepe megelőzte Kilitit. A múlt század végén kezdődött meg a központi strand építése, a mai fürdőtelep kialakítása, a parcellázások és a partszabályozások. A Sió csatorna Nyugati felén, Balatonkiliti vízparti részén is megkezdődött az üdülőtelep kialakulása. Vilmatelepnek nevezték.1939-töl Balatonújhely néven önálló község lett, területe nagyjából a mai belterületi határig terjedt ki. A siófokiak régóta szerették volna, hogy a Sió csatorna túloldalán lévő területeket a községhez csatolják, hiszen többek között itt voltak a fokiak szőlői, s itt volt a temetőjük is.1950-ben került erre sor, amikor Balatonújhelyt Siófokhoz csatolták, a megyehatárt módosították és Siófokot járási székhellyé tették. Mindez a korábbi dinamikus fejlődés következménye és a további fejlődés elősegítője volt.
1966-ban Balatonszabadi-Fürdőtelepet,1968-ban pedig Balatonkiliti községet csatolták Siófokhoz. Ekkor kapta meg a városi rangot.
A mesterségesen egyesített, megnövelt település az 1970-es,1980-as esztendőkben látványosan fejlődött.
Ezalatt új intézményekkel, családi házas lakóterületekkel, többszintes lakóházakkal, nagyszabású szállodasorokkal, rengeteg nyaralóépülettel, korszerű közlekedési létesítményekkel gyarapodott. Nemzetközi ismertségre is szert tett, külföldiek tízezrei keresték fel, a hazai vendégek mellett.
Volt olyan hétvége, hogy - becslések szerint - 130 ezer ember is tartózkodott a városban, a helybeliekkel együtt.
Az 1990-es évtizedre a kisebb, hangulatosabb, barátságosabb szálláshelyek, vendéglátóhelyek, üzletek létesítése, a természet által kínált programlehetőségek kiegészítése, az üdülési idény meg hosszabbodását szolgáló létesítmények megvalósítása lesz a jellemző, hogy Siófok ezután is a víz, a napfény és a programok városa lehessen.
|
Siófok anno... 
